Az európai harcsa (Silurus glanis), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe és a harcsafélék (Siluridae) családjába tartozó faj.[1]
Európa édesvizeinek második legnagyobbra növõ hala, a viza után, a magyarországi halfauna "óriása" ez a ragadozó hal, hiszen két métert és a száz kilogrammot is meghaladhatják egyes példányai. Európa közép és keleti területén szinte mindenütt megtalálható, Magyarországon folyó és állóvizekben is egyaránt gyakori. Ázsiában, Anatóliában és az Aral-tó vízrendszerében õshonos, a faj keleti elterjedési területe eléri Kínát. Telepítéseinek köszönhetõen Nyugat-Európában, a Brit-szigeten és a Bajkál-tó vízrendszerében is megtalálható. Gazdasági szempontból jelentõs és értékes hal.
Tógazdaságokban is nevelnek, de a kifogott és értékesített európai harcsa jelentõs részét a természetes vizek adják. Magyarországon a halászata és a horgászata is azért népszerû, mert jelentõs zsákmányt ígér nagyra nõtt példányainak köszönhetõen. Húsa rendkívül ízletes, zsírban gazdag és szálkamentes, ezért a magyar konyha által készített halételek egyik fõ alapanyaga.